A kutyákkal a lakók leggyakrabban a lépcsőházban (esetleg a liftben) találkozhatnak. Amikor elhagyjuk a lakást, a házban, amíg ki nem érünk az utcára, célszerű az állatot minden esetben pórázon tartani. Még a legjámborabb kutya is megijedhet a félhomályos folyosón és esetleg agresszívan viselkedhet valakivel szemben. Könnyen előfordulhat, hogy egy kisgyerek megijed tőle - még ha az állat nem is bántja - eleshet, komoly sérülést szenvedhet.

 Vagy a lakótárs kutyája (macskája) is, ép akkor jár arra, esetleg nem kedveli egymást a két állat, összeverekedhetnek. Ilyen esetekben, amúgy is célszerű harag nélkül megállapodni a kutyás szomszédoknak, hogy ki mikor viszi le az állatot sétálni. Amennyiben valamely lakó kifejezetten kéri, hogy fogjuk rövidre a kutyát, mert fél tőle, nem célszerű bizonygatnunk, hogy milyen jámbor az állat. A tapasztalataim szerint ez csak mélyíti az ellentétet „kutyás és nem kutyás” között. Ugyancsak komoly és jogos ellenérzést vált ki a közös használatú területeken „ottfelejtett” állatürülék.

 Nem is beszélve ennek közegészségügyi veszélyeiről. Ide kívánkozik a kandúr macskák jelölési szokása is. Ez a területjelölő (territoriális) viselkedés annál intenzívebb, minél több ivarilag aktív kandúr macska van a környéken. Egymás elöl akarják meghódítani a területet, miközben (számunkra) kellemetlen szaggal árasztják el a házat, nem kímélve a falakat és ajtainkat. Igazán jó védekezés nincs ellene, sok mindent kipróbáltam jómagam is (paprika, bors, citrom stb.). Egyedüli megoldást a kandúrok ivartalanítása jelenti. Bár a területjelölés néha még így is megmarad, de legalább nem büdös és kevésbé csavarognak el az állatok.

A kutya ugatása is komoly viták forrása lehet. A kutya természetesen ugat. Így fejezi ki örömét ha a gazda hazaérkezik, vagy a bánatát ha elmegy, figyelmeztet a veszélyre, vagy csak egyszerűen a szomszéd Buksival beszélget. Ezt tudomásul kell vennünk és úgy gondolom, hogy ez egy bizonyos szintig mindenki által tolerálható. De amennyiben a szomszédoktól jelzés érkezik ennek zavaró voltáról, bizony tennünk kell ellene. A leggyakrabban a lakásban egyedül hagyott kutya szokott kellemetlenséget okozni. Van úgy, hogy csak félelmében, vagy unalmában ugat szinte egész nap. Ez azoknál az állatoknál jelentkezik leginkább, akik amúgy nagyon sokat vannak együtt a szeretett gazdival. Ennek a rossz viselkedésnek a kialakulását kölyökkorban, fokozatos szoktatással lehet elkerülni. Az ugatós kutya elcsendesítésének legegyszerűbb módja, egy másik állat, kutya esetleg macska befogadása.

 Ez persze nagyobb terhet ró a gazdára és nem is lehetséges minden esetben. Léteznek olyan nyakörvek is, melyek az állat ugatása során olyan illatanyagot, vagy különleges hangot adnak ki mely eltereli az állat figyelmét. Ugyancsak nagyobb odafigyelést igényel az éppen ivarzó (tüzelő) szuka kutya is. A környékbeli kanok ilyenkor sokkal izgatottabbak, egymással agresszívebbek lesznek, nem kis mértékben megzavarva a ház nyugalmát. Célszerű ilyenkor is időpont egyeztetéssel sétáltatni a kutyát. Ügyelni kell arra is, hogy a folyosókon gondosan eltüntessük a szuka után a nyomokat. Az ivartalanítása megoldást jelent erre a kérdésre. Mivel a lakásban tartott állatok sokkal szorosabb kontaktusban élnek az emberrel, az állattartás közegészségügyi vonatkozásait egy társasházban még szigorúbban szem előtt kell tartani. Számos olyan betegség van, mely az embere nézve is veszélyes lehet (zoonózis). Egy ápolt, egészséges, külső-belső parazitáktól mentes állat nem csak a gazdájának megnyugtató érzés, de a lakótársak is könnyebben elfogadják.

 Mivel számos kutya és macska bélféreg megtelepedhet az emberben is, törekedni kell az állatok rendszeres féregtelenítésére (legalább félévente). Külső paraziták – bolha, rühatka – ugyancsak átmehetnek az emberre és kellemetlen bőrtüneteket, allergiát idézhetnek elő! Számos jó (és rossz) bolhaellenes készítményt lehet kapni (a vásárlás előtt érdemes kikérni az állatorvos tanácsát is). Nem ritka jelenség a macskától elkapott bőrgombásodás sem. Ez ellen is van állatorvosi megoldás – fürösztés, vakcinázás.

 Ugyan nem a lakásban tartjuk, de sokan szeretik etetgetni az ablakban a galambokat, verebeket. Ilyen esetben nem szabad megfeledkeznünk az alattunk lakóról, mivel az ő ablakára hullik a madárürülék, a toll. Ez nem csak gusztustalan, de a madaraktól számos betegséget is elkaphatunk (influenza szerű megbetegedést, tüdőgyulladást, gümőkórt)! Célszerű az állatok etetését úgy megoldani, hogy ez ne fordulhasson elő – esetleg távolabb a parkban. A lakásban tartott állatok kicsiny részei a természetnek, felelősséggel, odafigyeléssel sok örömet szerezhetnek. Amennyiben bosszúságot okoznak, soha ne az állatokban keressük a hibát.