Helytelen étrend, kevés mozgás és rossz szokások - alapjaiban ezt a három meghatározó tényezőt vizsgáljuk, amikor egy elhízott gyereket behoznak hozzánk - mondta az InfoRádiónak a Leeds-i Egyetemen működő bentlakásos gyermekelhízás központjának igazgatója.

Az Európában egyedülálló intézmény vezetője elmondta: megfigyelték, hogy vannak bizonyos, az elhízott tizenévesekre jellemző közös tulajdonságok. Ilyen például az, hogy nevelésük során társaiknál kevésbé korlátozzák őket a szüleik.

"Azt is észrevettük, hogy ezek a gyerekek kevésbé ügyesek a közösségben, például nem tudnak olyan jól barátkozni, ezért a közös szabadidős foglalatosságokban kevésbé vesznek részt" - tette hozzá Paul Gately professzor.

Tévéznek és esznek

A szakember szerint ezek a gyerekek azért is híznak el, mert sokat vannak egyedül, az így keletkezett szabadidőt pedig tévénézéssel és nassolással töltik ki. Ez egy idő után befolyásolja beilleszkedésüket a korosztályuk tagjai közé - hangsúlyozta a professzor.

"Azt látjuk, hogy az elhízásban nagyon kis szerepet játszanak az öröklött gének, annál többet a felvett szokások. Mindössze az elhízott gyerekek 3 százalékánál tudtunk orvosi okot kimutatni" - mondta Paul Gately, aki ugyanakkor elismerte: tény, hogy az is lehet genetikailag öröklött, hogy ki mennyire tud alkalmazkodni egy a gyerekek számára is folyamatosan változó világhoz.

A szülők maguknak sem merik bevallani

A gyermekelhízással foglalkozó központ igazgatója hozzátette: intézményükben 127 féle foglalkozást szerveznek a gyerekeknek. Ezek nem csak étrend-, és testkultúra fejlesztő órák, hanem viselkedésmódosító, szokás ki- és átalakító foglalkozások is, hiszen ma már tudják, hogy a kövérség leküzdése nemcsak a kevesebb evésről és a több mozgásról szól.

Az elmúlt évtizedben egyébként 50 százalékkal nőtt a gyermekkori elhízás Nagy-Britanniában, ám a szülők még mindig homokba dugják a fejüket és nem merik kimondani, ha a gyerekük kövér - jelentette ki Paul Gately.

A világon mindenütt probléma

A professzor szerint az állam is jobban kivehetné részét az elhízás elleni harcból: azoknak, akiknek kezelését nem fedezi az állam (és ők vannak többségben) heti 500 fontot (180 ezer forintot) kell fizetniük a kezelésért.

A központ igazgatója hangsúlyozta: nem nagy-britanniai kérdésről van szó, hiszen ők is kezelnek Európából, Afrikából, a Közel-Keletről és Amerikából érkezett gyerekeket is.

"Meggyőződésem, hogy egy ilyen komplex program máshol is sikeres lehet, ám ehhez állami támogatás kell" - mondta az InfoRádiónak Paul Gately, a Leeds-i Egyetemen működő bentlakásos gyermekelhízás központjának igazgatója.

Inforadio.hu/Torda Júlia