„átszállóközpont” a földalatti végállomásán
2008.01.10. 15:13

már gyűjtögették az aláírásokat. Először a Herminamező Egyesület kongatta meg a vészharangot, amikor a főváros átminősítette a területet, lehetővé téve egy nagyszabású beruházást a földalatti Mexikói úti végállomásának környékén. Sokan tudni vélik: vége a kisvárosi idillnek, a parknak, és vele együtt egy sor egzisztenciának. A legnagyobb bajban azok a kereskedők érzik magukat, akik nem a BKV területén, a földalatti és a villamos végállomás környékén, hanem az utca túloldalán, a P+R parkoló mentén űködnek. Ilyen a Mexico Grill is: a bejárat melletti kis asztalkán elhelyezett gyűjtőívet több tucat betérő környékbeli
vendég aláírta már.
Képzeljen el két 30 méteres toronyból álló, az egyéb építményekkel együtt 50 ezer négyzetméter alapterületű „centert”, amelyik elfoglalja csaknem az egész területet az M3-as autópályától az Erzsébet királyné útjáig, valamint a Mexikói úttól a Columbus utcáig, miközben a zöldterület aránya 70-ről 20 százalékra csökken – mondja Csipkay Péterné, aki divatáru-kereskedőként képviselve az érintett vállalkozókat, hat levelet küldött már a különféle hivatalok illetékeseinek.
Azt szeretné tudni: mire számíthatnak azok, akik erre az évre még megkapták a működésükhöz szükséges engedélyeket. Némi magyarázat szükségeltetik annak megértéséhez, hogy miért csak az egyik oldalon érzik magukat veszélyben a vállalkozók. Ők az M3-as autópályától mért 70 méteres sávon belül, tehát a fővároshoz tartozó közterületen vannak. Üzlettulajdonosok, akik használatbavételi engedély birtokában, a saját pénzükből építették vagy vásárolták meg és fejlesztették az üzleteiket. A másik oldalon a kereskedők a BKV– tól bérlik a helyiségeket, az ott dolgozók pedig többnyire a bérlők alkalmazottai, akiknek mindegy, hogy ott dolgoznak, vagy egy plázában.
Csipkayné öt évvel ezelőtt vásárolta meg az üzletét, azóta korszerűsítette, légkondicionálót szereltetett fel. A főváros megteheti, hogy nem hosszabbítja meg az engedélyét, és ő viheti a boltját, ahova akarja. Ha nem viszi, akkor jöhet a buldózer, és ő nézheti, hogyan teszik tönkre a megélhetését. Lánczy Sándor hasonló cipőben jár. A Mexico Grill tulajdonosa is abban reménykedik, hogy valami fogódzót ad neki az önkormányzat. Állandó dilemmája, hogy meddig csinálhatja még. Úgy érzi magát, mint egy halálra ítélt: csak az a kérdés, mikor utasítják el a kegyelmi kérvényt. Legalább, ha valami kárpótlásban reménykedhetne. Hogy miként vélekednek a környék lakói, arról azon a közmeghallgatáson lehetett többet megtudni, amelyet a karácsony előtti héten tartott a zuglói önkormányzat.
Úgy ötvenen lehettek, akiket az érdekelt: mennyi igaz abból, hogy Herminamezőre rátelepedne egy bevásárlóközpont? Weinek Leonárd polgármester válaszaiból annyi derült ki, hogy ez a parti még nincs lejátszva, mondhatni, csak most kezdődik. Bekérték a fővárostól a dokumentumokat, de azok még nem érkeztek meg, így nem lehet tudni, mik a konkrét tervek. A sajtóban vázolt elképzelésekkel kapcsolatban elmondta, hogy azokat az önkormányzat egyetlen frakciója sem támogatja. Megígérte, hogy januárban, a beruházóval és a fővárossal történő egyeztetések után megfelelő tájékoztatást kap majd a lakosság. Voltak, akiket a polgármester szavai nem nyugtattak meg. Dr. Glasz Zsuzsa, a Herminamező Egyesület városvédő munkacsoportjának vezetője például zavarónak nevezte, hogy a kerület főépítésze lakossági egyeztetés nélkül, hatástanulmánnyal alátámasztva kérte a fővárostól a terület átminősítését, ami november 29-én meg is történt. Zugló főépítésze, Óvári Judit az lhangzottakra reagálva elmondta, hogy a Raiffeisen még 2005-ben kezdeményezte a szabályozási terv megváltoztatását, de a besorolás csak a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos építkezéseket és az ezekhez kapcsolódó beruházásokat teszi lehetővé.
A polgármester újra leszögezte, hogy az ügyben Zugló lépni fog, és az egyeztetések során képviselni fogja a közvetlen lakókörnyezeti igényeket, nem feledkezve meg persze az önkormányzati igényről, ami az adóbevételekkel szoros összefüggést mutat. A „TILTAKOZUNK”, és a „ZÖLDET ÍGÉRTEK, NEM SZÖRNYET” feliratú táblákból ítélve a lakókörnyezeti igény egyértelműnek tűnt a közmeghallgatáson. Budapest megbízott főépítésze, Beleznay Éva lapunk kérdésére elmondta, hogy az építési törvény szerinti államigazgatási eljárás mind a főváros, mind a kerület részéről lezárult, ennek nyomán módosította a Fővárosi Közgyűlés a terület besorolását.
Az eljárás két és fél éve alatt egyeztetésre került sor valamennyi érintett hatósággal – környezetvédelmi, közlekedési, építési stb. –, és valamennyi, a lakosság érdekeit képviselő civil szervezettel, így a Herminamező Egyesülettel is. Ez alatt az idő alatt rengeteg kompromisszum született. Például a szintterületi mutató 2,2-ről 1,6- ra csökkent, ami alig tér el a környék jelenlegi beépítettség-mutatójától, a korábbi magas házas elképzelés helyett 30 méterre csökkent a magassági korlát, és döntés született arról, hogy a forgalmat nem lehet a Columbus utcára terelni. Szakmai szempontból tehát a főváros, Zugló és a civilek részéről is le van zárva az ügy. – Aszakmai egyeztetés tehát a kerület részéről is lezárult, az más kérdés, hogy a kerületi szabályozási tervet a képviselő- testület mikor és hogyan fogadja el. – mondja a főépítész arra reagálva, hogy a kerület vezetői máig nem ismerik a pontos elképzeléseket, bekérték a dokumentumokat, és további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.
– Két dolog van már csak, ami a fővárosra tartozik: egyetértési joga van a KSZT-vel kapcsolatban, és aktívan közreműködik a törvény által előírt Településrendezési Szerződés létrehozásában, amit a beruházó, a zuglói önkormányzat és a főváros írnak alá. Ebben a szerződésben lehet majd rögzíteni a forgalomcsillapítási terveket, vagy azokat az elvárásokat, amelyek az építkezés alatti zaj, por és forgalmi terheléssel, a tömegközlekedés biztosításával kapcsolatosak.
forrás :bp7nap/ P. J.__
|