Repülős Gizinek a héten a kedd volt a legjobb napja, pedig a szombathelyi bíróságon kezdődött. Felmentették. Ezúttal egy csepregi betörést próbáltak rábizonyítani, de csak pénzbüntetést kapott.
„Megmondom, a hírnevem az én legnagyobb bajom – kezdte Bodnár Gizella, azaz Repülős Gizi. – A rendőrök ugyanis már csak olyanok ebben az országban, hogy ha elkapnak egy büntetett előéletű embert, akkor annak igyekeznek mindent a nyakába varrni. Így javul legjobban a felderítési statisztikájuk. Az sem igaz, hogy repülővel jártam lopni az ötvenes években a belföldi járatokon. A férjem repülőjegyét találták meg a táskámban. Amikor lebuktam, elneveztek Repülősnek, és azóta mindig gyanúsítgatnak mindennel.”

A tolvajok királynőjének is nevezett asszony, aki egyébként apácáknál tanult és takarítónő, ezzel persze nem azt állítja, hogy soha életében nem lopott. Amire megdönthetetlen bizonyítéka volt az igazságszolgáltatásnak, azt mindig beismerte. De csak azt, eggyel sem többet.

„Hatéves voltam, amikor először loptam. Néhány kiskanalat és a nagyapám felöltőjének ezüstgombjait emeltem el. Egy évvel később loptam először aranyat. A szülői ház szomszédjában egy bíró lakott, annak az aranyórája volt a zsákmány. Apám jól meg is vert érte, pedig már akkor beszélt arról egy orvos, hogy inkább beteg lehetek, mint rossz gyerek. Azóta már több szakértő is megvizsgált és állítják: egy gyerekkori agyhártyagyulladás lehet az oka, hogy kleptomániás vagyok. Ezt azonban a magyar bíróság csak az utóbbi években tekinti enyhítő körülménynek.”
Így történhetett, hogy Repülős Gizi 22 börtönben több mint 16 évet töltött el. Az általa írt könyvből kiderül, hogy gyakorlatilag végigjárta Európa nyugati felének börtöneit. Magyarországon először 1954-ben ült Kalocsán.
„Már akkor is az aranyért zártak be, de egy osztályidegeneknek fenntartott cellába. Grófnők, egy belga óragyáros felesége, egy olasz diplomatafeleség volt a rabtársam. Rájuk jobban figyeltek, mint rám, ezért sokat segíthettem nekik. A börtön fogorvosának segítségével rajtam keresztül leveleztek a férjeikkel. Később Európa sok nagyvárosában segítettek nekem. Párizsban például sokáig egy Eszterházy lánynál laktam.”

Repülős Gizi úgy került Párizsba, hogy disszidált. 1956-ban amnesztiával kiszabadult a börtönből, ahol 14 éves büntetését töltötte. Persze már aznap vonatra ült és Ausztriáig meg sem állt. Onnan Németországba, majd Franciaországba ment. Legtovább ott élt, de lakott és lopott Svájcban is.
„Lopásokon kívül soha mást nem követtem el. Az ötvenes években azonban idehaza az aranytolvajokat duplán büntették a lopás és a nemesfémbirtoklás miatt. Ezért kaptam akkor nagy büntetést, különben egy-két évvel mindig megúsztam. Soha nem törtem zárat, csak kihasználtam, ha adódott az alkalom. A kísértésnek nem tudtam ellenállni.”

A legnagyobb zsákmányt hozó kísértés Londonban tört rá Repülős Gizire. Ott három kicsi zacskó briliánshoz jutott hozzá egy kastélyban. A köveket azoknak a magyar ruhába öltöztetett babáknak a ruhájára varrta rá, amelyeket a gyerekeinek készített. Postán küldte haza. A férje szeretője szedegette le az értékes díszeket a babákról és lépett le velük. Meg a férjével. Gizike azóta él egyedül, nem tudta megbocsátani, hogy meglopták. „Most két hónapja vagyok szabadlábon, de többet nem megyek börtönbe. Pszichiáterhez járok, és nem akarok több balhét.

Elég volt, kiöregedtem belőle, pedig azt tartom, hogy engem ez tartott fiatalon. Mindenki azt mondja, legalább tíz évet letagadhatok a 81 évemből. Végül is igen. Egy kis csontbetegséget leszámítva nagyon jól tartom magam. Mindenkinek azt ajánlom: éljen izgalmasan és egyen sok fokhagymát. Én ennek köszönhetem, hogy tartom magam.”

forrás : vasarnap reggel online