A főleg a késő gótika jegyeit magán viselő, az osztrák főváros egyik ékességének számító székesegyház körül nagyméretű kivetítőket helyeztek el, hogy a szertartást azok is nyomon tudják követni, akik nem fértek be a templomba. Az időjárás ezúttal sem volt kegyes XVI. Benedekhez: ismét eleredt az eső, amikor a székesegyházhoz ért.

Az ünnepi misén elmondott szentbeszédében az egyházfő bírálta a nyugati világban kialakult hétvégekultuszt, amely pusztán a szabadidő részeként fogja fel a vasárnapot. Fontosnak nevezte, hogy az emberek úgy tekintsenek erre a napra, mint a spirituális elmélkedés, a szellemi feltöltődés és az Istennel való találkozás napjára.

- Belső tartalom híján a szabadidő üressé válik, és nem szolgál bennünket a felemelkedésben... Azért van szükség erre a napra, hogy az emberek kitörjenek a mindennapok hajszájából, ahol, úgy tűnik, gyakran csak a hatalom és a pénz számít – mondta XVI. Benedek. Elítélően szólt a társadalmat átitató, lépten-nyomon megnyilvánuló mohó vágyról, az élet habzsolásáról is.

A mise után elhangzott úrangyala imájában, amelyet a Stephansdom déli oldalánál felállított emelvényen, erős szélben mondott el, szintén a vasárnap "értelmével" foglalkozott a pápa, hangsúlyozva: ezt a napot az igazi élet megtalálásának kell szentelni.

Az egyházfő késő délután az 1133-ban alapított heiligenkreutzi ciszteri apátságot keresi fel, majd este az ünnepélyes búcsúztatás után visszarepül Rómába.