A lakáshitelek állami támogatásának visszafogását mutatja, hogy a 2000 előtt felvett kölcsönök havi törlesztése átlagosan 23 ezer forint, a 2001-2003 között felvetteké 35 ezer, a 2003 utáni hiteleké pedig már 39 ezer forint. Jelenleg minden második lakásvásárlásra vesznek fel hitelt, amely a háztartások jövedelmének átlagosan már ötödét viszi el. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal "Társadalmi ellátórendszerek 2006" című átfogó jelentéséből derül ki.

A 2005-ös, és részben 2006-os adatokat feldolgozó tanulmány alapján a mai magyar átlag lakásméret 78 négyzetméter, az átlagos vételár pedig 10,3 millió forint. A költözők háromnegyede használt lakást vesz, az új építésűek aránya alig 14 százalék. A maradékot az öröklés, illetve a bérlakások megvétele adja. Az országban most valamivel több, mint 4,1 millió lakás van.

A lakásfenntartási költségek átlagos összege az elmúlt két évben az infláció kétszeresét meghaladó mértékben nőtt. Az egy háztartásra jutó havi kiadás 2003 óta 22 ezerről 30 ezer forint közelébe emelkedett, amit a lakótelepi lakások havi rezsije még 2-3 ezer forinttal meg is halad, miközben a panellakások alapterülete elmarad az általában jellemző lakásmérettől.

A lakásszektorban a rendszerváltás óta nem csupán számbeli gyarapodás következett be, a minőség is javult. Az 1993 és 2005 közötti több mint egy évtizedben átlagosan 22-ről 13 százalékra csökkent a komfortkövetelményeknek semmiben nem megfelelő lakások aránya.

A csatornázottság terén azonban változatlanul rossz a helyzet: a lakásoknak átlagosan még mindig csak kétharmada van bekötve a hálózatba, a községekben ez az arány mindössze 36 százalék. Hírszerző.hu