Képzeljen el két 30 méteres toronyból álló, az egyéb építményekkel együtt 50 ezer négyzetméter alapterületű „centert”, amelyik elfoglalja csaknem az egész területet az M3-as autópályától az Erzsébet királyné útjáig, valamint a Mexikói úttól a Columbus utcáig, miközben a zöldterület aránya 70-ről 20 százalékra csökken – mondja Csipkay Péterné, aki divatáru-kereskedőként képviselve az érintett vállalkozókat, hat levelet küldött már a különféle hivatalok illetékeseinek.
Azt szeretné tudni: mire számíthatnak azok, akik erre az évre még megkapták a működésükhöz szükséges engedélyeket. Némi magyarázat szükségeltetik annak megértéséhez, hogy miért csak az egyik oldalon érzik magukat veszélyben a vállalkozók. Ők az M3-as autópályától mért 70 méteres sávon belül, tehát a fővároshoz tartozó közterületen vannak. Üzlettulajdonosok, akik használatbavételi engedély birtokában, a saját pénzükből építették vagy vásárolták meg és fejlesztették az üzleteiket. A másik oldalon a kereskedők a BKV– tól bérlik a helyiségeket, az ott dolgozók pedig többnyire a bérlők alkalmazottai, akiknek mindegy, hogy ott dolgoznak, vagy egy plázában.

Csipkayné öt évvel ezelőtt vásárolta meg az üzletét, azóta korszerűsítette, légkondicionálót szereltetett fel. A főváros megteheti, hogy nem hosszabbítja meg az engedélyét, és ő viheti a boltját, ahova akarja. Ha nem viszi, akkor jöhet a buldózer, és ő nézheti, hogyan teszik tönkre a megélhetését. Lánczy Sándor hasonló cipőben jár. A Mexico Grill tulajdonosa is abban reménykedik, hogy valami fogódzót ad neki az önkormányzat. Állandó dilemmája, hogy meddig csinálhatja még. Úgy érzi magát, mint egy halálra ítélt: csak az a kérdés, mikor utasítják el a kegyelmi kérvényt. Legalább, ha valami kárpótlásban reménykedhetne. Hogy miként vélekednek a környék lakói, arról azon a közmeghallgatáson lehetett többet megtudni, amelyet a karácsony előtti héten tartott a zuglói önkormányzat.

Úgy ötvenen lehettek, akiket az érdekelt: mennyi igaz abból, hogy Herminamezőre rátelepedne egy bevásárlóközpont? Weinek Leonárd polgármester válaszaiból annyi derült ki, hogy ez a parti még nincs lejátszva, mondhatni, csak most kezdődik. Bekérték a fővárostól a dokumentumokat, de azok még nem érkeztek meg, így nem lehet tudni, mik a konkrét tervek. A sajtóban vázolt elképzelésekkel kapcsolatban elmondta, hogy azokat az önkormányzat egyetlen frakciója sem támogatja. Megígérte, hogy januárban, a beruházóval és a fővárossal történő egyeztetések után megfelelő tájékoztatást kap majd a lakosság. Voltak, akiket a polgármester szavai nem nyugtattak meg. Dr. Glasz Zsuzsa, a Herminamező Egyesület városvédő munkacsoportjának vezetője például zavarónak nevezte, hogy a kerület főépítésze lakossági egyeztetés nélkül, hatástanulmánnyal alátámasztva kérte a fővárostól a terület átminősítését, ami november 29-én meg is történt. Zugló főépítésze, Óvári Judit az lhangzottakra reagálva elmondta, hogy a Raiffeisen még 2005-ben kezdeményezte a szabályozási terv megváltoztatását, de a besorolás csak a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos építkezéseket és az ezekhez kapcsolódó beruházásokat teszi lehetővé.

A polgármester újra leszögezte, hogy az ügyben Zugló lépni fog, és az egyeztetések során képviselni fogja a közvetlen lakókörnyezeti igényeket, nem feledkezve meg persze az önkormányzati igényről, ami az adóbevételekkel szoros összefüggést mutat. A „TILTAKOZUNK”, és a „ZÖLDET ÍGÉRTEK, NEM SZÖRNYET” feliratú táblákból ítélve a lakókörnyezeti igény egyértelműnek tűnt a közmeghallgatáson. Budapest megbízott főépítésze, Beleznay Éva lapunk kérdésére elmondta, hogy az építési törvény szerinti államigazgatási eljárás mind a főváros, mind a kerület részéről lezárult, ennek nyomán módosította a Fővárosi Közgyűlés a terület besorolását.

Az eljárás két és fél éve alatt egyeztetésre került sor valamennyi érintett hatósággal – környezetvédelmi, közlekedési, építési stb. –, és valamennyi, a lakosság érdekeit képviselő civil szervezettel, így a Herminamező Egyesülettel is. Ez alatt az idő alatt rengeteg kompromisszum született. Például a szintterületi mutató 2,2-ről 1,6- ra csökkent, ami alig tér el a környék jelenlegi beépítettség-mutatójától, a korábbi magas házas elképzelés helyett 30 méterre csökkent a magassági korlát, és döntés született arról, hogy a forgalmat nem lehet a Columbus utcára terelni. Szakmai szempontból tehát a főváros, Zugló és a civilek részéről is le van zárva az ügy. – Aszakmai egyeztetés tehát a kerület részéről is lezárult, az más kérdés, hogy a kerületi szabályozási tervet a képviselő- testület mikor és hogyan fogadja el. – mondja a főépítész arra reagálva, hogy a kerület vezetői máig nem ismerik a pontos elképzeléseket, bekérték a dokumentumokat, és további egyeztetéseket tartanak szükségesnek.

– Két dolog van már csak, ami a fővárosra tartozik: egyetértési joga van a KSZT-vel kapcsolatban, és aktívan közreműködik a törvény által előírt Településrendezési Szerződés létrehozásában, amit a beruházó, a zuglói önkormányzat és a főváros írnak alá. Ebben a szerződésben lehet majd rögzíteni a forgalomcsillapítási terveket, vagy azokat az elvárásokat, amelyek az építkezés alatti zaj, por és forgalmi terheléssel, a tömegközlekedés biztosításával kapcsolatosak.

forrás :bp7nap/ P. J.__