Az elemzés szerint Varga sosem figyelemfelkeltő médiaszerepléseivel, humorával vagy személyiségével igyekezett felhívni magára a figyelmet, ennek ellenére régóta a Fidesz legmeghatározóbb politikusainak egyike; sőt, az idei kongresszus eredményei alapján a legerősebb az alelnökök között.
Ez annak is köszönhető, hogy bár már 1994 óta jelen van a Fidesz vezetésében, azon kevés politikus közé tartozik, akinek a nevéhez nem fűződik semmilyen látványos politikai kudarc. Sőt, a választókerületében mutatott sikerek és a fideszes tarolást hozó 2006-os önkormányzati választási kampány politikai irányítása után kifejezetten a "győztesek klubjába" tartozik pártjában.
Varga a Fidesz alelnökeként és frakcióvezető-helyetteseként is megmaradt a kevésbé látványos pénzügypolitikus szerepében - aminek köszönhetően a média sem elsősorban potenciális Fidesz-vezetőként, hanem szakpolitikusként kezeli, és jóval kisebb figyelmet kap, mint a párt többi "nagyágyúja": Pokorni Zoltán, Kósa Lajos, Navracsics Tibor vagy éppen Rogán Antal.
A közgazdász végzettségű Varga Mihály gyakorlatilag a párt fogantatása pillanatától jelen van a Fideszben. Elmondása szerint egy, a Jurta Színházban szervezett gazdaságpolitikai vitafórum után, 1988-ban lépett be a pártba, amiben elsősorban Orbán Viktor meggyőző erejének volt szerepe.

A hangos, aktív kritikus

A PC elemzése Varga Mihály szakpolitikusi szerepét emeli ki leginkább: ekként szerzett elismertséget a politikában, és bár korán szerzett vezető pozíciókat, nem is próbált "kitörni" ebből a keretből. Varga 1990-től képviselő és 1994-től már a Fidesz alelnöke. Mind az első, mind a második kormányzati ciklusban a kormány gazdaságpolitikájának egyik leghangosabb kritikusa. Aktív szerepet játszott a párt gazdaságpolitikájának kidolgozásában, és 1996-ban egy interjúban úgy mutatta be magát, mint aki a Fidesz első embere költségvetési és gazdasági ügyekben.
Mindezek ellenére 1998-ban mégsem rá esett Orbán választása a kormányalakításkor. Varga politikai államtitkárként tevékenykedhetett a Pénzügyminisztériumban, csak Járai Zsigmond jegybankelnöki székbe való távozásakor lépett elő miniszterré.
Varga a kétéves költségvetés elfogadása után, 2001 elején került az egyébként is erősen behatárolt mozgásterű, "főkönyvelői" szerepkört betöltő minisztérium élére - miniszteri tevékenységét ennek megfelelően nem is nagyon lehet külön értékelni. A kormányzati gazdaságpolitika megjelenítésében csak mellékszereplő maradt a Széchenyi-tervet és az állam aktivizmusán alapuló "magyar modellt" propagáló Matolcsy György mellett. Kritikusai azóta is gyakran felemlegetik, hogy a költségvetés és gazdaságpolitika lejtmenete 2000-ben indult meg, ami csak folytatódott a 2002-es kormányváltás után.
Bár a 2002-es választást követően az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökeként és frakcióvezető-helyettesként folytathatta - az elbukott választás a volt pénzügyminiszter karrierjére is árnyékot vetett. Varga megvált alelnöki székétől. Igaz, csak átmenetileg: miután 2005-ben visszaszerezte korábbi posztját, a 2006-os kongresszuson a legerősebb támogatással, 1608 vokssal választották alelnöknek - ezzel pontosan annyi szavazatot kapott, mint Orbán Viktor pártelnök.

Varga, mint potenciális Orbán-utód

Bár a potenciális Orbán-utódokként emlegetett politikusok közül ő az egyedüli, aki nem fogalmazott meg nyílt és címzett kritikát Orbán irányába, az utóbbi időben a pártelnök több felkérését is visszautasította. Nem vállalta el a frakció, majd sajtóhírek szerint a népszavazási kampány vezetését sem. Feltűnő továbbá, hogy saját területén, a gazdaságban is gyakran helyesbíti a pártelnököt – áll az elemezésben.

A Political Capital elemzői azt írják: Varga Mihály nemrég a radikális adócsökkentést és a kormányétól gyökeresen eltérő gazdaságpolitikát hirdető Orbánnal szemben kijelentette: a magyar gazdaságpolitika kényszerpályán mozog, így jelenleg a Fidesz előtt sem nyílna más út a gazdaságpolitikában, radikális adócsökkentésekre pedig jelenleg nincs lehetőség.
Mindezzel együtt nem jelenthető ki, hogy Varga önálló irányvonalat képviselne. Bár sok párttársánál kifinomultabb stílusban és fontos hangsúlybeli különbségekkel, de általában fegyelmezetten felmondja pártja üzeneteit, és gyakran odaáll pártja legpopulistább kezdeményezései mellé is - mint például a 2004-es nemzeti petíció vagy a mostani népszavazás mellé.
Varga Mihály az elemzés alapján a Fidesz vezető politikusa lehet - de csak akkor, ha Orbán Viktor a 2006-os választások előtt úgy dönt, átadja valaki másnak a miniszterelnök-jelöltséget, és jelöltjét a párt tagjai közül választja ki. Egyre valószínűbbnek tűnik ugyanakkor, hogy ha már az utód kijelölése szóba kerül, Orbán inkább a Fidesz holdudvarában lévő, a pártba nem beágyazott embert igyekszik találni a posztra.

Kieshet a gazdasági irányító szerepköréből?

Mindemellett erősen kérdéses az is, hogy Varga lehet-e a közeljövőben a Fidesz első számú gazdaságpolitikai irányítója, miután februári évértékelő beszédében Orbán nyíltan is utalt arra: a gazdaságpolitika irányítását továbbra is Matolcsynak szánja, Varga helyét pedig inkább a parlamentben képzeli el.
Varga Mihály potenciális Fidesz-beli vezető szerepe nem csak a pártelnök miatt lehet kérdéses. Nem tudni, hogy a Fidesz alelnöke egyáltalán ambicionálná-e a posztot, és hogy karaktere alkalmassá teheti-e őt arra, hogy a párt (vagy a kormány) első embere legyen. Eddig a választók "egydimenziós emberként" ismerhették meg: olyan politikusként, akinek figyelme szinte kizárólag a gazdasági és a pénzügyekre irányul.
A felkészült, szikár szakmai érvelést alkalmazó Varga jól tudja képviselni a Fidesz álláspontját a gazdaságpolitikai vitákban és az ellenzéki támadások során – fejti ki a Political Capital. Kérdés azonban, hogy képes lehet-e széles tömegeket megszólítani, mozgósítani az Orbán személyéhez kötött választói "kemény magot", illetve pozitív jövőképet nyújtani a szavazók számára.

(Forrás: Népszabadság. A Hírszerző kiadója és a Political Capital egyaránt a Capital Group tagja.)