10 millió forintos pénzforgalom felett viszont könyvvizsgálót kell fogadni az elszámolás és a költségvetés-javaslat előzetes véleményezésére. Ez az indítványtevők előzetes becslései szerint 100-200 ezer forinttal terheli meg a társasházak büdzséjét. A könyvvizsgáló nemcsak a pénzforgalom szabályozottságát, az adatok helyességét köteles ellenőrizni, hanem bizonyos számlák mögöttes tartalmát is fel kell tárnia. Így elkerülhetők a "baráti szerződések" a felújításoknál, vagy épp a tényleges munkavégzés nélküli rokonfoglalkoztatás – magyarázta Kékesi.

Fürjes Árpád, a Társasházi Közös Képviselők Egyesületének elnöke szerint viszont a módosítás nem könnyíti meg a társasházak életét, ahogy a többi elképzelés sem. Ha feltételezzük a közös képviselőkről, hogy képesek egyszerű könyvvitelt vezetni, akkor a lakókból verbuválódó számvizsgáló bizottságról is feltételezhető, hogy képes összeadni a számsorokat. Ennél többet a könyvvizsgáló sem tehet – jelezte a lapnak.

Úgy véli, hogy az ügyészségre testált törvényességi felügyelet is legfeljebb arra jó, hogy legyen, aki összehívja a közgyűlést, ha meghal a közös képviselő. Értelme a felettes szervnek akkor lenne, ha ezzel hatékonyabb lenne a kisebbségbe került lakók védelme, és elkerülhetők lennének a perek. Kékesi szerint viszont a törvényességi ellenőrzés bevezetése épp a bírósági eljárások megelőzését hivatott biztosítani. Kifejezetten a kisebbségbe került tulajdonosok védelmét szolgálja a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra vonatkozó új bekezdés, hiszen az állagvédelmet és a fenntartás költségeit meghaladó költségek vállalásához egyhangú határozat kell – tette hozzá a képviselő.

A lap még felhívja a figyelmet arra, hogy a törvényalkotók a rendes gazdálkodás körébe utalták az időnként tetemes többletkiadással járó állami panelpályázaton való részvételt, így a csatlakozáshoz elég a minősített szavazattöbbség. Mint ahogy a tetőtéreladások ingatlan-nyilvántartásba vételéhez szükséges alapító okirat módosításához sem kell minden lakónak hozzájárulnia, csak a lakók négyötödének.

A hátralékok behajtásának kérdésére viszont nem találtak választ Kékesi szerint sem. Szerinte a legegyszerűbb az lenne, ha az állam egy erre a célra létrehozott alapból megelőlegezné a hátralékosok tartozását, felszámolva ezzel a többi lakó kényszerhitelezését, de erre nincs pénz. A 6 hónapos késedelem után bejegyezhető jelzálog csak ijesztgetésre jó, ettől még a notórius tartozók helyett a többi lakó kénytelen állni a cechet.

forrás : hvg.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés