A lakosság mondja

Az ország gazdasági helyzetének megítélése 2006 novemberében már egyértelműen kedvezőtlen, a lakosság 84 százaléka tartja többé-kevésbé rossznak, és tízből három válaszadó egyenesen nagyon rossznak ítéli. A minta négyötöde szerint romlott családja anyagi helyzete az utóbbi egy évben. A Gallup jelentése szerint az ország jelenlegi gazdasági helyzetét nagyon rossznak 29 százalék tartja, a meglehetősen rossz minősítést 54 százaléknyian választották. Ma már nincs válaszadó, aki a mai helyzetet nagyon jónak mondaná. A minta 73 százaléka úgy érzékeli hogy „a rendkívül kedvezőtlen gazdasági helyzet” mostanában csak tovább romlik. A magyarok 19 százaléka ekkor még mindig úgy érzékeli, hogy a dolgok inkább javulnak. A magyarok 77 százaléka számára jelent a Gyurcsány-csomag érzékelhető elvonást. A kilátásokat tekintve, különösen rövidtávon, szembeszökő a pesszimizmus: a kérdezettek 60 százaléka a családja számára további romlást érzékel a következő egy év során. A kormányzati intézkedések hosszabb távú hatásait tekintve sem optimisták a magyarok, bár a kérdezettek körülbelül negyede mérsékelt javulást, és további 3 százalék pedig látványos pozitív változást remél a családja anyagi helyzetében. Ezzel szemben tízből három kérdezett szerint négy év múlva még rosszabb lesz a helyzet, és egy másik negyedük szerint pedig épp olyan rossz lesz mint most. /1/

Legborúlátóbbak az EU-ban

Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon a legkevésbé bizakodóak a vállalatok gazdasági kilátásaikat illetően. A kereskedelmi kamarákat tömörítő Eurochambres szervezet 27 országban 78 ezer céget kérdezett meg átfogó gazdasági körképéhez. Összességében Dánia bizonyult a legoptimistábbnak, míg a magyar eredmények a legkisebb bizakodást mutatók közé tartoznak. A magyar cégek közül 2,3 százalékkal több nyilatkozott negatív várakozásokról, mint pozitívakról. Az üzleti bizalom általános mutatója szintén Magyarországon volt a legalacsonyabb, bár tavaly óta a legnagyobb mértékben az optimizmus Szlovákiában hanyatlott. A nagy húzónemzetek: Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia cégei kedvező kilátásokról nyilatkoztak, /2/ 1. Rosszabbul élünk, mint egy éve. 2006.12.04. (NAPI Online) nyomán 2. A magyar cégek a legborúlátóbbak az EU-ban. 2006.12.04. (MTI), origo.hu nyomán

Árnyékgazdaság: a hulladéktermelő és értékesítő rezsim

Ahogy megjelent a gázár-támogatási rendelet, megindult a találgatás is, hogyan lehet kijátszani azt, és a lehető legtöbb támogatást igényelni. A kormányrendelet szerint a jövedelem az alapja a támogatási igényeknek. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint a vállalkozásoknál nehezebb meghatározni a jövedelmet, ezért szinte azt írhatnak be az igénylőlapra, amit akarnak. Sok visszaélési lehetőség van. Az űrlap kitöltését megelőző három hónap teljesen esetleges a vállalkozóknál. A szakértő szerint azok az evás vállalkozók, akiknek nincs bevallott jövedelme, akár 25 millió forintos árbevétel esetén is bátran igényelhetnek gázártámogatást. Ráadásul az ellenőrzés veszélye is minimális. /1/ Másrészt a gyakorlati tapasztalat szerint, a magyar vállalkozások megbízhatatlanok, tevékenységükből sokszor hiányzik az üzleti tisztesség. Növekvő potenciál a gazdaságban és tudáshiány, élesedő verseny s vállalkozói megbízhatatlanság, új kihívások és kifogásolható minőség - mindez tetten érhető a kereskedelemben, amely valamennyi, fennmaradásra törekvő szereplőjétől maximális alkalmazkodást követel - summázta a szakma helyzetét legutóbbi tanácskozásán a kormány által létrehívott kereskedelmi ad hoc bizottság. A testület célja, hogy elkészítse a kereskedelmi láncok beszállítóinak helyzetéről és a beszerzési politikáról szóló jelentést. /2/

Tisztességtelen vállalkozók

A a kormány ad hoc bizottsága éppen most adta közre, hogy sok a gond a kereskedelmi láncok magyar beszállítóival. A lengyel és a szlovák szállítók után várhatóan megjelennek a román és a bolgár cégek is a nagy áruházláncok üzletfelei között, a hazai vállalkozásokra jellemző a tudáshiány a termelésben és a kereskedelemben is – idézi a Világgazdaság a kormány által létrehozott kereskedelmi ad hoc bizottságot. A testület szerint az Agrár Marketing Centrum nem képes valós piaci segítséget nyújtani a hazai termelőknek, így nehéz változtatni azon, hogy a magyar termékek imázsa általában nem jó. A bizottság szerint a nagy áruházláncok megbecsülik a megbízható beszállítókat, de gyakran találkoznak megbízhatatlan üzletfelekkel, akik híján vannak az üzleti tisztességnek. /3/ Ahogy a hét napjai telnek, ekkor derül ki, hogy szalmonellás húst találtak egy szegedi hipermarketben. A kifogásolt 35 kilogramm hústerméket elkobozták. Az ünnepek miatt november 20-a óta kiemelt élelmiszer-ellenőrzéseket tartanak, amelynek keretében friss húst, halat, szaloncukrot és csokoládét is vizsgálnak, tekintettel arra, hogy ezek a termékek az ünnepek miatt nagyobb számban kerülnek forgalomba. /4/

Átcsomagoló üzemek

Majd kippattan a gazdasági maffia óriási ünnepi csalásának ügye. Az RTL Klub Híradójának információi szerint az eddigi legnagyobb illegális csomagoló üzemre bukkantak a Pest megyei állategészségügyi és élelmiszer állomás munkatársai egy törökbálinti raktárban. A telephelyen óriási mennyiségű lejárt szavatosságú terméket csomagoltak, illetve dátumoztak át - évek óta. A Híradó úgy tudta, hogy a termékekről aceton segítségével letörölték a lejárati időt, ezután újat ragasztottak rájuk. A raktárban egy nyomda működött, ahol az új lejárati időt gyártották. /5/

Romlottélelmiszer-ipar

Mai tapasztalatok szerint már a megvizsgált élelmiszerek 15 százaléka kifogásolható. Az országos főállatorvos az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén kijelentette, hogy általában nem gyakori a fogyasztók egészségét közvetlenül is veszélyeztető panasz. Szerinte javul a magyar élelmiszerbiztonsági helyzet, „mert egyre több szabálytalanságra derítenek fényt”. /7/ Lejárt szavatosságú termékeket hozott forgalomba a törökbálinti nagykereskedés úgy, hogy átcsomagolta őket. Ilyen mértékű visszaélést még soha nem tapasztaltak az ellenőrök. Elsőre azért mégsem hozzák nyilvánosságra, hogy melyik nagykereskedő termékeiről van szó. Az árukat tehát a kereskedők nem tudják levenni a polcokról, pedig valószínűleg az egész országba jutott belőlük. Maradnak az áruk a polcokon, a kereskedők ugyanis nem tudják: melyik az a beszállító, amelynek a termékeit nem lenne szabad árulni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: nem ez az első eset, hogy a hatóságok nem hoznak nyilvánosságra egy adatot, amellyel azonban megkönnyítenék a munkájukat. Vámos György szerint a fogyasztóvédelmi törvény szerint is tudatni kell, melyik az a kereskedő, amely megtéveszti a vásárlókat. /8/

Minden idők legnagyobb élelmiszerbotránya

Napok múltán újabb három, logisztikai központ működését függesztették fel Törökbálinton. Az ellenőrzések a következő napokban - most már nem csak törökbálinti hűtőházakban, fagyasztó raktárakban - folytatódnak. Egyúttal a már szétküldött szabálytalan csomagolású élelmiszertételek visszavonását is elrendelte a szolgálat, 27 oldalon felsorolt, több száz olyan áruházról, üzletről van szó, ahol a polcokról be kell vonni ezeket a termékeket. A szabálytalan csomagolású tételeknél nem lehet pontosan tudni, hogy mikor járt le a szavatosság, ám a tapasztalat szerint a hamisítók általában ügyelnek arra, hogy ne a legrosszabb minőségű áruk kerüljenek forgalomba - így ugyanis kisebb a lebukási veszély. Az állomás közegészségüggyel való veszélyeztetés miatt megtette a rendőrségi feljelentést. Belicza Andrea, a PMRFK sajtóreferense elmondta: rossz minőségű áru forgalomba hozatala miatt indult büntetőeljárás. /9-10/ A szokásos maszatolás után, két nap múlva a Népszava és a Népszabadság már tudja, hogy a Mega Trade cégcsoport raktárából származik az a valószínűleg több mint 100 tonna hamis fogyaszthatósági határidővel felcímkézett, átcsomagolt áru, amelyet a Pest megyei élelmiszer-ellenőrök lefoglaltak Törökbálinton. Virsinger György főállatorvos a Nap-keltében a riporter többszöri határozott kérésére sem volt hajlandó megnevezni a botrányban érintett társaságo(ka)t. Azt mondta, ezt a cég jó hírnevének védelmében nem teheti meg, de délben tartanak majd egy sajtótájékoztatót, és ott beszámolnak mindenről. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csak egy cégről van szó. A cég óriási árumennyiség lejárati idejét hamisította meg és több száz forgalmazónak szállított belőle. A kereskedők jóhiszeműen vásárolhatták meg a termékeket. /11/

Kijelölik a hunyót

A hét közepe-vége táján már egy gazdaságpolitológiai esemény lesz a nagy élelmiszerbalhé: politikai döntés után bejelentik: magyar bejegyzésű, de külföldi tulajdonban lévő cégek - a M.E.G.A. Trade Kft., a M.E.G.A. Trade Dis Kft., a M.E.G.A. Foud Kft., a M.E.G.A. Foud Dis Kft. és MEGA Logistik Kft. - tartoznak ahhoz a cégcsoporthoz, amely a feltételezés szerint a nagy mennyiségű áruhamisításban érintett. Az élelmiszerellenőrző állomás további vizsgálatokat végez és értesítette valamennyi megye állomását, hogy fokozottan ellenőrizzék az élelmiszereket a raktárakban, kereskedelmi egységeknél - hívta fel rá a figyelmet Virsinger György főállatorvos. Szigorítják az élelmiszerbiztonsági előírásokat - jelentette be Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a sajtótájékoztatón. Az élelmiszerbiztonság feltételeinek vizsgálata a jövőben egy kézben a földművelésügyi tárcánál lesz. Szigorítják az előírásokat, jogszabályokat dolgoznak ki az élelmiszerbiztonság fokozására - mondta. Az élelmiszer stratégiai áru, ezért a szabályok megkerülése óriási haszon megszerzésével kecsegtet. Az államtitkár azt emelte ki, hogy többnyire külföldről származó termékekről van szó. Ezzel szemben a hazai előállítású élelmiszerek minősége teljes biztonsággal megfelel a feltüntetett adatoknak, zártabb úton érkezik ugyanis a szántóföldtől a kereskedelemhez, így az áru útja jobban nyomon követhető. /14/

Megállapítják, hogy 1.200 helyre, köztük a legnagyobb hipermarketekbe is szállított átdátumozott élelmiszereket törökbálinti raktáraiból a külföldi tulajdonban lévő MEGA TRADE cégcsoport. Legalább 400 féle, több száz tonnányi termék lejárati idejét hamisították meg profi módszerekkel. /15/ Bejelentik, hogy a hasfájás mellett akár agyvelődaganatot is okozhatnak azok a lejárt szavatosságú, átcímkézett ételek, amelyekre tonnaszámra bukkantak törökbálinti raktárakban. A szakemberek Európa legnagyobb élelmiszerbotrányának tartják a most kirobbant ügyet, a szálak Németországba vezetnek. /16/ De nemcsak ezzel a botránnyal vagyunk jelen az európai lapokban.

Orosz ételmaffia?!

Közben Gyálon, Vecsésen és Üllőn is gyanús élelmiszerraktárakat találtak az ellenőrök, ahol lejárt szavatosságú termékeket találtak. A lefoglalt telephelyeken két raktáros segíti a hatóságok munkáját, a tulajdonosok viszont „nem igazán akarnak a hatósággal együttműködni". Az új fogásban felsorolt 5 cégből az origo.hu hármat talált meg a magyar cégnyilvántartásban. Jelenleg mindhármat egy moszkvai lakcímmel rendelkező - és oroszos hangzású nevű - férfi vezeti, akinek egy budapesti ügyvédi iroda van megadva kézbesítési megbízottjaként. Az ügyvédi iroda vezetőjét egyelőre nem sikerült elérni. Többségi tulajdonosuk azonban egy bécsi és budapesti lakcímmel is rendelkező osztrák. A M.E.G.A. Trade Kft-nek az elmúlt években négy ukrán és két osztrák vezetője is volt, a M.E.G.A. Trade Dis Kft-t mostani orosz vezetője előtt magyarok irányították. A M.E.G.A. Logistik Kft-nek korábban osztrák és magyar vezetői voltak, tulajdonosai között pedig a cégnyilvántartás adatai szerint osztrák cégek mellett 1999-ben a Piszkei Papír Részvénytársaság is megjelent néhány hónapra 96 százalékos befolyással. /18/

Mérgezett alma

A magyar élelmiszerbűnözés feledhetetlen kalandja, a míniumos és téglaporos keverésű (mérgező) őrölt vöröspaprika (azt is hosszan, legalább egy évig fogyasztotta a lakosság, mire lebuktak vele!), lebukott a tudatosan mérgezett almával kereskedő is. Több, mint hússzorosan túllépte az engedélyezett maradéktartalmat, súlyosan mérgező, csecsemőkre (akiket almapéppel etetnek!) nézve különösen veszélyes terméket kínált, ötven éve használja azt a permetezőszert, ami a bajt okozta, de „eddig nem volt vele problémája”. A vegyszerrel tényleg nem volt gond, engedélyezett termékről van szó. Permetezéséhez azonban nem a megfelelő technológiát alkalmazták, ezért került a gyümölcsbe a megengedettnél jóval több. A termelő 24 ezer forint bírságot kapott, ki kell fizetnie a növényvédelmi szolgálat és a megsemmisítés költségeit is, utóbbi 7 forint kilogrammonként. A lefoglalt gyümölcs értéke körülbelül 150 ezer forint. A növényvédelmi szolgálat igazgatója szerint a környéken sokan termelnek almát a régi módszerekkel. A szakemberek több gazdától is vettek mintát, ezekről azonban még nem derült ki, hogy tartalmaznak-e a megengedettnél több növényvédőszert. /19/

Gondola.hu