A konkrét cégek eladásáról egy új testület, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács dönthet majd, bár tény, hogy továbbra is vannak olyan intézmények, amelyeket tilos értékesíteni. Továbbra is az állam 100%-os tulajdonában marad például a sokak szerint aranytojást tojó tyúk, vagyis a Szerencsejáték Zrt. vagy a mezőhegyesi ménes, illetve a jókora veszteséget termelő MÁV. Ám a Magyar Villamosművek s a Magyar Posta csaknem 25%-a eladható.

- Ez a tanács bármikor módosíthatja az állami tulajdon mértékét - bírált Varga Mihály fideszes honatya, volt pénzügyminiszter. - A műkincsek kivételével ezentúl mindenféle állami vagyon mozdítható lesz, a kórházak, a minisztériumok, a Nemzeti Színház és a vízközművek. 500 millió forintos értékhatárig a testület vezérigazgatója dönthet az eladásról. Ez könnyen kijátszható, hisz egyszerűen földarabolják a vállalatot vagy árán alul értékesíthetik azt.

Teleki László (MSZP) persze másként látja, szerinte a törvény nem jelent elkótyavetyélést.

- A kormány csak olyan vagyoni elemeket értékesít a jövőben is, amelyek mellett gazdasági érdek szól. A kabinet privatizációs lépései nem magánbefektetők érdekeit szolgálják - szögezte le a szocialista képviselő.

A vita aligha marad meg a T. Ház falai közt. Az Élőlánc Magyarországért Mozgalom, amely már hétfőn mintegy ezer-kétezer fős tüntetést tartott az Országház előtt, bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul