A tulajdoni különlapon a külön tulajdonban álló lakás és az ahhoz tartozó külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek együtt vannak nyilvántartva, és fel van tüntetve a közös tulajdonból hozzá tartozó tulajdoni hányad is. Ugyanez vonatkozik a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartására is. A társasházat akkor is egy társasház törzslapon kell nyilvántartani, ha a földrészleten több épület áll és a társasháztulajdon létesítését egy alapító okiratba foglalták. Társasház megszűnése esetén a társasház törzslapot és a társasház különlapokat meg kell szüntetni és az ingatlant közös tulajdonként kell nyilvántartani.

Bejelentési kötelezettség

A társasháznak adókötelezettsége, keletkezhet, ha a közös tulajdont hasznosítja, munkabért, megbízási díjat, közös képviselő részére tiszteletdíjat fizet ki, vagy egyéb módon. A társasházközösségnek az adókötelezettsége keletkezésétől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. A bejelentkezési kötelezettségnek a "Bejelentkezési lap a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb társaságok és szervezetek részére" megnevezésű nyomtatványon kell eleget tenni, amely a nyomtatványboltban beszerezhető.

A társasházakra vonatkozó egyes törvények

A társasházközösségnek a Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló módosított 1991. évi IV. törvény, az Egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény, és az Általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény egyes rendelkezéseiből, valamint a foglalkoztatásból eredő biztosítási kötelezettséghez kapcsolódóan keletkezhetnek adó- és járulékkötelezettségei.

A Személyi jövedelemadóról szóló törvény idevonatkozó rendelkezései

A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadóról szóló törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha nincs is közöttük magánszemély tulajdonos.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adózás kiinduló alapja a számvitel által előírt könyvelés, amelynek a társasház minden bevételét tartalmaznia kell. A bevételek közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartózók esetében a törvényi rendelkezés úgy írja elő a jövedelemszámítás, az adómegállapítás és -megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne, ez esetben a társasház tekintendő magánszemélynek. Kivételt képez a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, amelyet a törvény nevesítetten átsorol a társasház más bevételei közé.

A külön adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó, a társasházaknál is előforduló bevétel lehet az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, tőkepiaci ügyletekből, természetbeni juttatásból, kamatkedvezményből, nyereményből származó bevétel. Ezeket a vonatkozó szja szabályok szerint kell kezelni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne.

Minthogy ezen jövedelmek után általában ún. forrásadót kell fizetni, az adóztatás egyszerű, mert legtöbb esetben a kifizető szintjén rendeződik. A forrásadó mértéke egyes esetekben 25%, de a természetbeni juttatások esetében 54 százalék.

Az ilyen adózott jövedelmek miatt a társasházat már nem terheli további adókötelezettség, azt a tulajdonostársak közös döntéssel akár fel is oszthatják, és a törvény rendelkezése szerint ilyenkor a magánszemély tulajdonostársnak nincs már további adókötelezettsége. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a társasház magánszemély tulajdonostársait választási lehetőség illeti meg.

Amennyiben a közgyűlés határozata alapján egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek, lehetőségük van az ún. lakásszerzési kedvezmény egyéni érvényesítésére. Ha nem így döntenek, akkor az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, és ez független attól, hogy mennyi idő telt el a szerzést követően.

A társasházat is megilleti a lakásszerzési kedvezmény, ha ezt a jövedelmet olyan lakáscélú felhasználásra fordítja, amelynek eredménye a közös tulajdon bővülése. A társasház további adókötelezettségének megállapítása az adóévben könyvelt bevételek alapján történik.

A külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva, a többi bevételből - a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származókat is ideértve - le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre, illetőleg felújításra az adóévben befizetett összegeket, továbbá a társasház által közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket és minden olyan tételt, amelyet az Szja. törvény szerint nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni.

A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 25 százalék, ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház nem osztja fel a tulajdonostársak között, hanem felhasználja működésére, felújítására.

Amennyiben felosztják a magánszemély tulajdonostársaknak, a tulajdoni hányaduk arányában kifizetett teljes összeg jövedelemnek számít, amely után 35 százalék adót kell fizetni. Ezt a társasháznak kell levonnia, befizetnie és bevallania. A társasháznak fizetett adóköteles összegből a 25 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie.

A nem kifizetőtől származó adóköteles bevételből a 25 százalék adót negyedévenként kell a társasháznak befizetnie az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedévet követő hónap 12-éig. Ilyen esetben - mivel az adó megállapítására a társasház kötelezett - a bevételt és az adót év végén be is kell vallania a társasháznak.

Folyt. köv.

Építinfo.hu