A nyár vége óta folytak a nyilvánosság elől zárt öt párti egyeztetések alkotmányos és költségvetési kérdésekben. Bár a résztvevők korábban egyhangúlag azon az állásponton voltak, hogy a kétharmados többséget igénylő komoly kérdések csak kellő nyugodtsággal és körültekintéssel eredményezhetnek konszenzust, ezért a médiát ki kell zárni a folyamatból, a kormány ma mégis beszámolt a sajtó előtt a háttérmunkáról. A Fidesz szerint ezzel megölte a teljes egyetértés lehetőségét, valamint szerintük érthetetlen, hogy miért kell rohamtempóban a parlament elé tenni a tervezetet. Az ellenzéki párt képviselője, Tállai András vasárnapi ajtótájékoztatóján azt mondta, ha döntési szakaszba kerülnek a kérdések, akkor bár lesznek kétharmadok amiben együttszavaznak, de a törvény szövegezésével nem feltétlen értenek mindenhol egyet.

Felállítanának egy közpénzügyi hivatalt

A közpénzügyi javaslatok egyik legfontosabb része, hogy felállítanának egy független költségvetési szervet, a Törvényességi Költségvetési Hivatalt (TKH), amely az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ) párhuzamosan működne, célja, hogy mindig objektív számadatokkal megspékelt képet adjon az ország pénzügyi helyzetéről. A szervezet vétójoggal is bírna, de ez még kétséges, hogy milyen erősségű lenne. A Fidesz szerint nem szabad a miniszterelnök, vagy a pénzügyminiszter fölé helyezni a hivatalt, de olyan erős jogosítványokat kell a TKH kezébe adni, amiket egy-egy pénzügyi döntésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Tállai András, a Fidesz politikusa szerint a 2008-ban felálló hivatal feladata lenne az is, hogy hosszútávú pénzügyi hatástanulmányokat készítsen egy-egy törvény megszavazása előtt. Tállai szerint erre azért is van szükség, mert a képviselők most úgy fogadnak el törvényeket, hogy nem tudni milyen költségvetési hatásai lesznek azoknak három-négy év múlva. A képviselő példaként hozta fel az akadálymentesítési törvényt, amelyről elfogadása óta nincs pontos adat, hogy mennyibe került az államnak.

Tállai leszögezte: egyelőre több ponton van vitájuk a kormánnyal a hivatalt érintően, ám az biztos, hogy a TKH felállításával nem szeretnék ha az ÁSZ jogkörei, vagy tevékenysége csorbulna, épp ellenkezőleg, a két szervezet munkája kiegészítené egymást egy-egy kérdésben, ha mind a két helyről jön a képviselőknek szakvélemény, az csak a döntési folyamatot segíti.

Az önkormányzatoknak hitelfelvételi korlát, a kormánynak reáladósság

A törvénycsomag szabályozna néhány önkormányzati kérdést is, így például megszabná nekik a felvehető hitel mennyiségét. A képviselő szerint mielőtt meghoznának egy ilyen döntést, körültekintőbben kéne eljárniuk és az amúgy is forráshiányos önkormányzatoknál definiálni lehetne, hogy milyen állami feladatokat látnak el saját költségen, és mik azok a feladatok, amiket maguk vállalnak és ezek miatt vesznek fel hitelt. A képviselő úgy látja, hogy elkapkodott lenne egy ilyen nagy horderejű határozat hirtelen bevezetése. A másik nagy vitapont a reáladósság szabály, amely maximalizálná a mindenkori államháztartási hiány mértékét. A Fidesz szerint ilyen gyakorlat a világ egyik országában sem működik, sőt az egyeztetésen résztvevő Magyar Nemzeti Bank is azon az állásponton volt, hogy nem lehet kivitelezni.

Támogatni fogják, de nem feltétel nélkül

Mint azt a fideszes képviselő kifejtette, egyelőre érthetetlen számukra, hogy a kormány miért vitte ki a nyilvánosság elé a tervezetet, pláne, hogy mi indokolja annak rohamtempóban az Országgyűlés elé terjesztését. Tállai szerint, ha a kormány várt volna még egy-két hónapot a lépéssel, akkor egy teljes körű megállapodás születhetett volna, így azonban a kétharmados kérdések többségével bár egyetértenek, viszont elmaradtak a fontos szövegezési egyeztetések. A képviselő szerint a tervezet kiszivárogtatása mögött a kormány PR fogása állhat, szerinte népszerűségi előnyt szeretnének kovácsolni az eddig sikeresnek mondható ötpárti eredményekből.

forrás : stop / Szerző: HPG