Minden másként van

Braun úgy okoskodik, hogy ha a politika és a társadalom két külön dolog, akkor megengedhető volna, hogy más erkölcsi rend mozgassa őket, és talán az is elképzelhető, hogy a magánboldogulás és a közboldogulás elválhat egymástól. „A vita a politikát gyakorlóként vagy értelmezőként művelők körében abban van, hogy mi a magán- és közboldogulás iránti elkötelezettség helyes aránya. A magán- és közboldogulás kerete a társadalom, a helyes arány megtalálása a politika. Politika tehát a társadalom értékvilágának helyes cselekvéssé alakítása - így alapvetően erkölcsi kérdés (is).” Ezzel szemben az államfő mondata megszólalásának erkölcsi hitelét gyengíti. „A köztársaság elnöke a politika világába tartozik, így - álláspontját továbbgondolva - megszólalásainak erkölcsi érvényessége korlátozott volna: csupán a politika világára érvényes.” /1/

Egységben a másság

Valaki figyelmeztet, hogy „az SZDSZ a technokrata modernizáció pártja, amely kíméletlenül számol le a fejlődés ökológiai korlátaival, valamint a piacképtelen kistelepülésekkel. Az ezredfordulóra nyilvánvalóvá lett, hogy a XIX-XX. század ideológiai konstrukciói széthasadtak. A közjogi-emberi jogi liberalizmusból nem feltétlenül következik neoliberális gazdaságpolitika - és fordítva. A 89-es Elvi Nyilatkozat bevezetője - mások mellett - Bibót, Jászit és Kéthlyt nevezi az SZDSZ szellemi elődjének. A magyar liberális szocialisták és radikális demokraták jó ideje beletörődtek: az SZDSZ elhagyta az elődök örökségét valamelyik épülő autópálya mentén. Fennmaradt azonban egy illúzió, hogy piacosítási düh ide, ökoszociális érzéketlenség oda, az SZDSZ mégiscsak az emberi jogok maradéktalan érvényesülésének politikai garanciája.”

Schiffer András rámutat, hogy korábban az SZDSZ volt az, azok, akik törvényes, emberhez méltó bánásmódot követeltek utcai randalírozóknak, köztörvényes bűnözőknek is. „Jogállamban a rendőrök nem katonák, hanem magasan képzett állami tisztviselők. Ha megszegik a törvényt, éppúgy a rendes, polgári bíróság előtt kell felelniük, mint bármely más állampolgárnak. A rendőrség felhatalmazását nyílt, számonkérhető törvények írják le, tevékenységét a népképviselet szervei ellenőrzik." – állították e demokraták. Majd, miután a tömegoszlató rendőrök egy tiltakozó tömegre fejmagasságban szórták a gumilövedékeket, egy bolttulajdonosba jó adag gumilövedéket eresztettek bele, a mentelmi jogát igazoló Révész Máriusz országgyűlési képviselőt eszméletlenre verték…, s a főkapitány és a miniszterelnök törvényesnek minősítette a 23-i rendőri fellépést, az SZDSZ prominensei kampányoltak az őszi rendőri jogsértések első számú felelőse, Gergényi Péter mellett. A szebb napokat látott Demszky Gábor - mintegy feltéve a koronát pártja önsorsrontó ámokfutására - november közepén még ki is tüntette a Vasprefektust.

Schiffer azt is láttatja, hogy „a 2002-es kampányban az SZDSZ "Kossuth pártjaként" hirdette magát. A Kossuth nevére adott voksokat a régi-új liberális oktatási miniszter szemvillanás alatt konvertálta Habsburg-közalapítvánnyá. A D-209-es botrány után a kisebbik kormánypárt simán eltűrte, hogy az MSZP bohócot csináljon belőle aktanyilvánosság dolgában. Három évvel ezelőtt az Országgyűlés szabad demokrata szavazatokkal fogadott el egy alkotmányellenes törvényt a szólásszabadság korlátozásáról. Az SZDSZ négy évig csendesen szemlélte a Lamperth-rendőrség tüntetés-betiltási botránysorozatát. Az Elkúrtuk-botrány kellős közepén egy osztrák képviselő röppentett fel hírt arról, hogy a bükkösdi völgybe cementgyárat álmodó Strabag a szabad demokrata pártkasszát is dotálta.” /2-5/

1. Új év, új élet. Népszabadság • Braun Róbert • 2007. január 8. nyomán 2. Schiffer András: Párt a betonban. ÉS nyomán 3. A szabadság hívei már nem szavazhatnak a pártra? ma.hu nyomán 4. Kispárti szürrealizmus: az SZDSZ megőrült. 2007. január 10., - spirk, index.hu nyomán

gondola.hu