Roi des Trains, Trains des Rois – vonatok királya, királyok vonata –, így nevezték dédapáink az Orient expresszt, amely Párizsból indulva Budapesten is áthaladva zakatolt Konstantinápoly felé. A járat létrejöttében jelentős szerepet játszott a 19. század végi következetes magyar politika, amely nagy figyelmet fordított a balkáni közlekedési kapcsolatok kiépítésére. Hosszas háttéralkuk és kétoldalú szerződések megkötése után végül 1889-ben létrejött az első közvetlen kötött pályás összeköttetés Nyugat-Európa és Konstantinápoly, a mai Isztambul között. Igaz, az Orient expressz már korábban, 1883. június 5-én elindult a francia fővárosból, de mivel a sínek ekkor még csak Várnáig értek, az utasoknak a kikötővárosból hajóval kellett továbbmenniük.

Az első útra kizárólag az első osztályra lehetett jegyet váltani: a tikett 457 aranyfrankot kóstált, ehhez még húsz százalékot számoltak az ellátásért. Az expressz a 3186 kilométeres szakaszt 68 óra 30 perc alatt tette meg. Egy szerelvényhez általában két hálókocsit csatoltak, a vagonok tulajdonosa az 1872-ben alapított Nemzetközi Vasúti Hálókocsi-társaság (Compagnie Internationale des Wagons-Lits) volt. A Georges Nagelmackers bankár alapította vállalkozás legtöbb részvényét a belga király birtokolta.

Az Orient fénykora 1889-től az első világháborúig tartott. A vonat útjait mindig titokzatosság lengte be, az expresszhez több ezer anekdota kapcsolódik. Az egyik szerint a vasútbolond Ferdinánd bolgár fejedelem saját országában többször vezette az expressz mozdonyát, a ranai maharadzsáról pedig azt mesélték, hogy hét feleségével egy külön lefüggönyözött háló- és étkezőkocsit rendelt a társaságtól. Az első vonatrablást 1891-ben Athanaszosz görög rablóvezér és bandája hajtotta végre: kisiklatták a mozdonyt, a személyzetet és az utasokat elrabolták, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték őket szabadon.

Egy másik, magyar vonatkozású anekdota szerint egy gróf az érsekújvári állomás restijében a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt az utóbb balesetet szenvedett vonatról. A főrang hálából alapítványt tett a zenekar támogatására. Isztambul határában 1929-ben a vastag hóban elakadt a luxusvonat, és végül csak tizenegy nap múlva tudott továbbmenni. Irodalomtörténészek szerint ez az eset ihlette Agatha Christie-t a Gyilkosság az Orient expresszen című regénye megírására. A legendás szerelvény történetéről a Budapesti Román Kulturális Intézetben kiállítás nyílt.

forrás : magyar hirlap.hu / Lázin Miklós András

(Fotó: Sárközy György)