Több személyt is megillethet a tulajdonjog

A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Lényegi kérdés közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadok rendezése. Előfordulhat, hogy a hányadokat maguk a felek határozzák meg, például az adásvételi szerződésben, míg más esetben (pl. ráépítés) maga a törvény határozza meg ezeket. Ha ez kétséges, akkor a törvény értelmében a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

A tulajdoni hányad határozza meg a jogok és kötelezettségek mértékét

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelmére. A birtoklás, használat, a hasznosítás (pl. bérbeadás), valamint a kisebb költséggel járó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. Mindenkinek tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Lehetőség van azonban arra is, hogy e kérdéseket szerződésben rendezzék a tulajdonosok.

A dolog hasznai a tulajdonostársakat ugyancsak a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal és a dolog fenntartásával kapcsolatos kiadások, ilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégezheti, azonban a kiadások ráeső részét mindenkinek viselnie kell. Vagyis, ha beszakad a tető, bizony egyik tulajdonostárs sem mondhatja, hogy ő nem fizet egy „garast” sem. Ilyen kiadás előtt természetesen a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Lehetőség szerint, vagyis nyilván nem várhat a tető javítása, míg a világ körüli úton lévő tulajdonostárs hónapok múlva hazaér.

Persze viták bizony előfordulhatnak. Ekkor, ha végképp nem egyeznek meg az érintettek, bármelyik tulajdonos bírósághoz fordulhat a kérdés végleges eldöntése érdekében.

Nagyon fontos azonban, hogy a közös dologgal nem csak kötelezettségek, de jogok is együtt járnak. Ilyen például, hogy saját tulajdoni hányadával mindegyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet. Vagyis például eladhatja. Ekkor persze a többi tulajdonostársat - harmadik személlyel szemben – elővásárlási jog illeti meg. Ha tehát a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni, a kívülálló személytől érkező vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, és ekkor a megadott áron, tehát nem többért és nem kevesebbért bármelyik tulajdonostárs dönthet úgy, hogy ő megveszi az eladó részt.

Na persze akkor, ha az ajánlat közlése rendkívüli nehézséggel járna, például, mert a többi tulajdonostárs ismeretlen helyen tartózkodik, az, aki el szeretné adni a részét, megteheti anélkül, hogy a többiek válaszára kellene várnia. Szóval időnként bizony igaz lehet az a bizonyos közmondás, de ne feledjük, hogy ez csakis a tulajdonosokon múlik.

forrás : ingatlanmagazin.com / Dr. Kocsis Ildikó

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés

Oldal tetejére