A lízing és a jelzáloghitel közötti alapvető különbség , hogy az előbbi esetben a lízingbe vevő által kiválasztott ingatlan tulajdonosa a lízingügylet finanszírozója lesz, míg hitelfelvétel esetén nem a bank lesz a hitelezett lakás tulajdonosa, hanem az adós, a bank pedig jelzálogjogot terhel az ingatlanra. A legtöbben pontosan emiatt idegenkednek a lízingtől, mondván: 20 éven át úgy törleszteni, hogy nem is vagyok tulajdonos, túl rizikós.

A feltételrendszer változása miatt azonban elképzelhető, hogy a jövőben egyre többen fordulnak a lízing felé, elsősorban azért, mert így olcsóbban lehet lakáshoz jutni. A konstrukciónak persze hátrányai is vannak.

Mennyit lehet megtakarítani a lízinggel?

Egy 25 évre felvett 10 millió forintos euró alapú jelzáloghitel havi 75-85 ezer forintos terhet jelent a tulajdonosnak a középáras hazai bankoknál. Lízing esetében már havi 65 ezer forint vállalásával beköltözhet az új lakásba az ügyfél, a törlesztő azonban a lízingszerződések esetében igényelhető maradványérték képzés lehetőségével akár 60 ezer forint alá is csökkenthető.

> MI A MARADVÁNYÉRTÉK?

A maradványérték képzés lényege, hogy az ügyfél kérheti: ne a teljes igényelt lízingösszeget, hanem annak csak 85-95 százalékát kelljen törlesztenie a teljes futamidő alatt a havi törlesztőkben. Így a futamidő lejártával a kapott kölcsön 5-15 százalékával még tartozni fogunk - ez a maradványérték - , azonban ezt kamatmentesen, egy összegben vagy egy áthidaló hitel felvételével ki lehet váltani. A maradványérték évtizedekre történő "maga előtt tolásával" a lizingbevevő gyakorlatilag csökkenteni tudja a havi tőketörlesztő részletet.

A lízing áfa-előnye

A lízing áfa-előnye az új lakás vásárlásánál nyilvánul meg. Amikor valaki új lakást vásárol, akkor a vételi árban az ingatlan nettó áron fölüli 25 százalék áfát is meg kell fizetni. Lízing esetében ugyanakkor a lízingcég a vásárlás után a teljes áfát visszaigényli az államtól, és azt csak a futamidő során havi részletekben kell újból befizesse az államkasszába. A lízing igénylője is hasznot húz ebből, méghozzá úgy, hogy a havi törlesztőkben az áfa kamatait nem kell megfizesse. Egyszerűbben úgy fogalmazhatnánk, hogy az ingatlan áfa tartalmát kamatmentesen meghitelezi az állam.

További előny, hogy várhatóan a jövő hónaptól lízing esetén közjegyző bevonása nélkül, ötezer forint lehet majd bejegyezni a zálogjogot.

 

Lízinggel olcsóbb lehet az új lakás, de könnyebb kitenni a lakókat, mint jelzáloghitel mellett
(Fotó: Magócsi Márton)

 

A lízingnek ami a hátránya is, egyben az előnye is lehet. Az igaz ugyan, hogy lízingelő nem lesz tulajdonosa az ingatlannak, ez azonban nagyobb biztonságot jelent a finanszírozónak – mondta a Hírszerzőnek a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Lévai Gábor szerint mivel a finanszírozónak biztonságosabb a konstrukció, ezért az igénylőnek árelőnye származik belőle. "Lízing esetén a finanszírozó lényegesen kisebb kockázatot vállal, mint amekkorát a bank a hitelnyújtásnál. Mivel a lízingcég tulajdonos marad a futamidő végéig, ezért nincs szükség többletfedezet bevonására és egyéb szigorúbb garanciákra, ami a kedvezőbb árakban is megnyilvánul" – fejtette ki a Hírszerzőnek Lévai. A lízing árelőnye tehát az alacsonyabb kockázat miatti kisebb kamatból fakad.

A konstrukcióhoz tehát a hitelnél könnyebb és olcsóbb lehet hozzájutni, ugyanakkor a rossz adósoktól könnyebb is elvenni a lakást, hiszen nem ők a tulajok – villantja fel az árnyoldat is Lévai. Természetesen a lízingkonstrukcióknál is a kiköltöztetés előtt felszólítások érkeznek és türelmi idő is van, mégis az eljárás jóval egyszerűbb, mintha a tulajdonost kellene kitenni a házából.

Öröm az ürömben, hogy hiába kérnek valaki ellen például APEH végrehajtási eljárást, az általa lízingelt lakásból nem tehető ki, hiszen az nem is az övé, tehát, ha az illető mindenét el is veszti, de a lízingdíjat képes fizetni, akkor nem kerülhet az utcára. Ugyanez nem áll meg egy jelzáloghitellel terhelt lakás esetében, hiszen a végrehajtást kérvényező egyszerűen beáll a tulajdoni lapon a bank mögé a sorba, így a lakást nem lehet anélkül eladni, hogy a követelés idővel ne lenne kiegyenlítve.

A lízingszerződésből a futamidő vége előtt is ki lehet szállni, ráadásul hasonló körülmények között, mintha tulajdonosok lennénk. Az ingatlant közös megegyezéssel értékesíteni lehet, a lízingcég felé fennálló tartozást ebből ki kell egyenlíteni, ugyanakkor az ingatlan értékemelkedéséből származó többletjövedelem a zsebünkben marad.

Mit hoz a Ptk.-ba rögzített lízing?

Az új szabályozás fő előnye, hogy van egy definíció a lízingre, ami korábban nem volt – mondja Lévai. Így például a bíróságra vitt vitás ügyekben majd nem csak a bíró pénzügyi jártasságán – vagy járatlanságán – múlik, hogy milyen ítélet születik, hanem van egy törvény, ami ezt a piacot szabályozza.

Így talán javul a lízinggel kapcsolatos tájékoztatás és a tájékozódás lehetőségei is jobbak lesznek, egyre többen fordulhatnak a konstrukció felé, miközben ma is gyakori, hogy a lízingtermékek közvetítői és vásárlói sem látják át pontosan a konstrukciókat, ami miatt inkább kerülik az egészet – mondja a lízingszövetség főtitkára.

forrás : hirszerzo.hu

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés