Az új jogszabály szerint a bíróság a kézbesítési vélelmet is elfogadja, a jogerős végzés után pedig bírósági végrehajtó is felléphet a nem fizető lakossal szemben. Egy végrehajtónak pedig sokkal több jogi lehetősége van, mint a lakóknak vagy a közös képviselőnek. Megtudhatja a lakcímét, a munkahelyét, más ingatlanait, és az adóhatóság segítségét is kérheti. Az új törvénnyel tehát a társasházak hamarabb a pénzükhöz jutnak.

Extra kiadások

Ezentúl a "rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások"-hoz a tulajdonostársak egyhangú szavazata szükséges, az eddigi 4/5-del szemben. Ennek hátránya is lehet, mert igen ritka az egyhangú döntés, azonban megakadályozható extrabefizetések (több százezres vagy milliós) megszavazása a szegényebb és így kisebb tulajdoni-, illetve szavazati hányaddal rendelkezők kárára.

Egyéb újdonságok

• A lakó "műszaki ok vagy rendkívüli esemény" esetén köteles beengedni a lakásba a közös képviselőt vagy annak meghatalmazottját.

• Nagyobb házak (50 albetét vagy 10 milliós forint forgalom felett) esetében kötelező mérlegképes könyvelő szakmai tudását igénybe venni a lakókból alakult számvizsgáló bizottságnak.

• Személyi nyilvántartás is fontos új szabály, a közös képviselőnél be kell jelenteni a tulajdonos-változást (ha máshol lakik, a bérlő vagy használó), nevét, ill. a lakásban lakók számát, ha valamelyik közüzemi díjat a lakók száma szerint kell fizetni. A törvény azt is szabályozza, hogy a személyi nyilvántartásba ki nézhet bele.

• Házirendet kell készíteni, pl. az építési vagy zajos szerelési munkák és egyéb tevékenységek időbeli korlátozása, a közös udvar használata, állattartás stb. szabályozására. A házirend előírásai nem lehetnek ellentétesek más jogszabályi előírásokkal.