Oszsza meg másokkal is

Jövő január 1-től bevezetik a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót és családi adózás lesz Magyarországon - erősítette meg a hétvégén Matolcsy György. A részletekről - szokása szerint - most sem beszélt. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint egykulcsos szja csak akkor lehet 2011-től, ha lefaragnak a költségvetési kiadásokból és adót emelnek. A kiadások lefaragásáról az adóemelésről viszont már esett szó, hiszen a bankadó mellett extraadót kívánnak kivetni az energetikai és a hírközlési szolgáltatókra is. Ezek nélkül kénytelen lenne megtartani az Orbán-kormány Bajnaiék - az idei 5 millió forintról jövőre 15 millióra emelendő sávhatárú - 17 százalékos "kvázi" egykulcsos adóját.

Az önkormányzati választásokhoz közeledve naponta változó, egymásnak gyökeresen ellentmondó tartalmú nyilatkozatokat tesz Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és államtitkárai. Orbán és Kármán András adóügyi államtitkár szükségesnek mondta az egykulcsos, családbarát szja bevezetését úgy, hogy két év alatt fokozatosan szűnjenek meg az eddigi adójóváírások és adókedvezmények. Ez ugyanis kevésbé terhelné meg az államháztartást, s időközben kitapasztalhatják, milyen családi költségek figyelembevételével alakítsák az új adózási formánál alkalmazott kedvezményeket. A szaktárca vezetője gyakorlatilag az inga nyelve: hol azzal ért egyet, hogy két év átmenet, és fokozatosság kell, hol azt, hogy azonnal bevezethető az egykulcsos szja. Legutóbb a második verzió mellett voksolt Matolcsy.

Arra hívta fel a figyelmet Zara László, hogy az utóbbi időben csak a politikusi nyilatkozatokról beszámoló sajtóban jelent meg a 16 százalékos adómérték. Ezért a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAK) elnöke úgy tippel, hogy csak az egykulcsos adó bevezetése jöhet szóba 2011-ben. Nagy a hallgatás a szuperbruttósítás megszüntetése ügyében is. Emiatt véli úgy Zara László, hogy erre sem kerül majd sor 2011 elején. Sokan állítják, hogy a 16 százalék és az egykulcsosság "bedobása" a Fidesz részéről csak szemfényvesztés, hiszen ma is 17 százalékos a valóságos szja-kulcs, s az lesz, ha a sávhatár 5 millió forintról 15 millióra ugrik, mint ahogyan azt Bajnaiék tervezték. A MAK elnöke emlékeztetett arra, hogy ha nem lenne szuperbruttó, akkor most 21,6 százalék lenne a bérekre vetített adókulcs. Ha a szuperbruttó megtartásával lesz 2011-től 16 százalékos az egykulcsos adó, az azt jelenti, hogy a tényleges adókulcs 20 százalék körüli. A változás tehát nem érdemi. Ha megszüntetik az adókedvezményeket és a béren kívüli juttatásokat (beleértve a cafeteriát is), akkor lehet a költségvetési bevételt tartani, egyébként nem - állította az adószakértő. Ezek megszüntetése politikai döntés kérdése, amire csak a kormányzati ciklus elején érdemes sort keríteni, különben nem lesz a törekvésekből semmi - tette hozzá. Közel másfél millió ember részesül ma adójóváírásban.

Nem tartja értelmezhetőnek Békesi László az egykulcsos szja bevezetését az adórendszer többi elemének összhangja nélkül, ami igaz a költségvetési hatásokra is. Ez így csak egy politikai lózung - állította a volt pénzügyminiszter. Költségvetési-, versenyképességi- oldalról, és a befeketői környezet javítása szempontjából egyaránt. egy modern adórendszer lenne hasznos Magyarország számára.

A Reformszövetség programja alapján Bajnaiék az első lépést már megtették - emlékeztetett. Mint mondta, ennek lényege, hogy a teljesítményeket és a profitokat terhelő adókat, meg az élőmunkát terhelő járulékokat kell csökkenteni, a fogyasztást és a vagyont terhelő adókat meg kell emelni, hogy ne billenjen meg a költségvetés.

Az elfogadott szja-törvény 2011-től valójában 17 százalékos egykulcsot jelent, mivel a 15 milliós határ olyan magas, hogy afölött már kevés adózó van, ők meg el tudják viselni a kétkulcsos progressziót, amíg ki nem alakul a lineáris rendszer. Vagyis Békesi az átmenettel megtámasztott megoldást pártolná azzal a kikötéssel, hogy az egykulcsosságot össze kell kötni az egész adórendszer átalakításával. Ezért tartja Békesi hibásnak, hogy az Orbán-kormány megszüntette a vagyonadót és a vagyongyarapodást terhelő illetékeket, függetlenül annak nagyságától és összetételétől. Ezzel ugyanis nem az kap többet, aki többet dolgozik, vagy nagyobb teljesítményt mutat fel, hanem az, akinek nagyobb a vagyona, vagy többet fogyaszt. Az Orbán-féle megoldás azt sem ösztönzi, hogy a vállalkozók minél több embert foglalkoztassanak, hiszen nem csökkent a fizetendő járulék, ami ebből a szempontból a legfontosabb lenne.

A kiadáscsökkentésnél pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy egy százalékkal csökkenteni kell a hiányt is - emlékeztetett Békesi. Ha nem lesznek szerkezeti változtatások, akkor extra adót kell bevezetni. Az energia- és a hírközlési szektor a kiszemelt áldozat. Lehet, hogy az energiaszektorban van extra nyereség, de akkor a hatósági árakat kellene megváltoztatni, és azokkal csökkenteni a nyereségeket. Ez az árképzés ugyanis még bizonyos mértékig a kormány kezében van. A megemelt adó miatt elmaradnak majd a korszerűsítő beruházások, amelyekre kapacitás, biztonság és környezetvédelem szempontjából van égetően szükség. A távközlési áraknál már semmi sincs a kormány kezében, így ebben a szektorban csupán a szolgáltatások drágulhatnak.

Mi szűnt meg, mi maradt az adókedvezményekből

- a közteherjegy értékének (alkalmi foglalkoztatás) kedvezménye;
- a háztartásokkal kapcsolatos szolgáltatások utáni kedvezmény;
- a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék kedvezménye;
- a megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezmény;
- a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye;
- a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés kedvezménye;
- képzési költségként (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) befizetett összeg kedvezménye;
- közcélú adomány, tartós adományozás kedvezménye;
- üzleti hitel kamatának kedvezménye.
- élet- és nyugdíjbiztosítás megfizetett díjának kedvezménye;

Még igénybe vehető kedvezmények:

- adójóváírás (legfeljebb 181 200 forint)
-lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg halasztott kedvezménye (30-40 százalékos kedvezménynél 120 ezer forintig)
- súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
- mezőgazdasági őstermelői kedvezmény (legfeljebb 100 ezer forint)
- családi kedvezmény eltartottak után (eltartottanként és jogosultsági hónaponként 4 ezer forint, ha az eltartottak száma az adott hónapban legalább 3 fő)
- a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó kedvezménye
- a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó kedvezmény
- tandíj, felnőttképzés díja címén igénybe vehető halasztott kedvezmény
- önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetések utáni 30 százalékos kedvezmény (legfeljebb 100 ezer, illetve 130 ezer forint)
Forrás: APEH / Regős Zsuzsa / Népszava